„ A tehetséges gyereknek mást és másképpen kell tanítani, kreativitásuk, személyiségük egészének fejlesztését célozva”
/ Herskovits Mária /
A tehetségek segítése Magyarországon, 2008-ban egy magas szintre lépett. Az Országgyűlés 2008. decemberében hosszú távra, 20 évre fogadta el a Nemzeti Tehetség Programot, és biztosította a megvalósulásának finanszírozásának feltételeit is. A tehetségígéret megfogalmazásáról a Köznevelési Törvény egyértelműen fogalmaz. A Nemzeti Köznevelési Törvényt az Országgyűlés 2011. október 20-án fogadta el. E törvény több pontban is foglalkozik a Nemzeti Tehetség Program kérdéseivel.
A törvény 4.§-ának 13-14. pontja:
  4.§ 13.     kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló
     a.)    különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
     a.a.) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
     a.b ) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló
     a.c ) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló
     b.)    a gyermek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
             szerint hátrány
os, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló    
  14.    kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.    
              

Tehetséggondozás a Szentpéterszeg Mesevilág Óvodában

Tehetséggondozó munkánk 2014-ben új szintre lépett, ugyanis ekkor lett óvodánk Regisztrált Tehetségpont. Ekkor egy nyertes pályázatnak köszönhetően egy tánc- és mese-dáma tehetségműhelyt tudtunk működtetni, két év múlva kiegészült még egy térbeli-vizuális műhellyel. 2019-ben sikeres minősítést követően Akkreditált Tehetségpont lettünk.
Óvodapedagógusként fontosnak tartjuk a műhelyek létrehozását, beindítását, színvonalas működtetését, hiszen munkánk során többször találkozunk olyan gyerekekkel, akik átlagon felüli adottságokkal rendelkeznek, és feladatunknak tartjuk a kis tehetség ígéretek magasabb szintű fejlesztését. Ennek megállapításához, észrevételéhez segítséget nyújt számunkra az általunk kidolgozott egyéni mérő, értékelő, fejlesztő lap, amely pontos információt mutat a gyermek fejlődéséről az óvodába lépéstől az óvoda befejezéséig. Ezen adatok mutatják számunkra, hogy melyek azok a területek amelyek fejlesztést igényelnek, illetve nagyon jól kirajzolódnak az erős területek is, melyekre építjük a műhelymunkánkat.
 
Az óvodai tehetségfejlesztés során még nem beszélhetünk tehetségről, csak tehetségígéretről, tehetségcsíráiról, hiszen a gyerekek fejlődése ebben az életkorban már elindul, de még nem bontakozik ki. Rendkívül fontos a tehetségígéretek beválogatása a megfelelő területen. 
A beválogatáshoz a Nagy Jenőné által adaptált Mönks-Renzulli /1997/ Czeizel /1997/, tehetségmodelljét alkalmazzuk.

Az ábra tökéletesen megmutatja számunkra, hogy melyek azok a gyermeki adottságok, amelyek alapját képezik a tehetségnek, valamint azt, hogy milyen fontos tényezők befolyásolhatják a gyermeki tehetség kibontakozását.
Fél évente rögzítjük a gyerekek testalkatának, mozgásának, szociális fejlettségének, érzelmi-akarati életének, társas kapcsolatának, értelmi fejlődésének a változásait, melyről a szülők személyes tájékoztatást kapnak.

Jelenleg 3 tehetségműhely működik óvodánkban

"Mocorgó bocsok"– tánccsoport, testi – kinesztetikus tehetségterület

"Mocorgó bocsok"– tánccsoport, testi – kinesztetikus tehetségterület

Tehetségműhelybe járó gyerekek száma: 14 fő
Tehetségműhely foglalkozások: heti 1 alkalom
Tehetségműhely vezetője: Nagyné Nagy Judit – Népi játék, néptánc mozgást fejlesztő pedagógus
„ Varázskezek „ – térbeli – vizuális tehetségterület

„ Varázskezek „ – térbeli – vizuális tehetségterület

Tehetségműhelybe járó gyerekek száma: 6 fő
Tehetségműhely foglalkozások száma: heti 1 alkalom
Tehetségműhely vezetője: Tóthné Gara Márta – differenciáló, és fejlesztő pedagógiai szakvizsgás pedagógus
„Mesesziget” – mese és drámaműhely, interperszonális tehetségterület

„Mesesziget” – mese és drámaműhely, interperszonális tehetségterület

Tehetségműhelybe járó gyermekek száma: 8 fő
Tehetségműhely foglalkozások: heti 1 alkalom
Tehetségműhely vezetője: Kolozsváriné Pálfi Ildikó - kommunikáció-és beszédfejlesztő
pedagógus

Tehetségműhelyeink az általunk kidolgozott komplex tehetséggondozó programok által működnek.

A komplex tehetséggondozó programjaink a Dr. Balogh László munkássága által megismert főbb alappillérekre lettek kidolgozva:
„(1) a tehetséges gyermek erős oldalának támogatása;
 (2) a tehetséges gyermek gyenge oldalainak fejlesztése;
 (3) „megelőzés”, „légkörjavítás”, „foglalkoztatási terápia”;
 (4) olyan területek támogatása, amelyek közvetve befolyásolják a tehetség    kibontakozását.”

A tehetséges gyermek gyenge oldalainak fejlesztése

A tehetséges gyermek gyenge oldalainak fejlesztése: A tehetséggel kapcsolatos „hiányosságok” pótlása, amelyek gátolják, akadályozzák a tehetség fejlődését. Pl.: a tehetséges gyermek motiválatlansága, kreativitás fejletlensége.
 

A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása

A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása: A gyerek különleges adottságaira vonatkozik. Pl.: gyors felfogóképesség, intenzív elmélyülés, valamint a speciális képességek.
 

A „megelőzés”, „légkörjavítás”, foglalkoztatási terápia

A „megelőzés”, „légkörjavítás”, foglalkoztatási terápia: A „megelőzés” arra vonatkozik, hogy a tehetséges gyermek érdeklődése folyamatosan fennmaradjon.     A „légkörjavítás” teljes mértékben a pedagógusra vonatkozik, az Ő feladata a csoport társas szituációinak megteremtése.
Olyan területek támogatása, amelyek közvetve befolyásolják a tehetség kibontakozását: A tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése mellett, rendkívül fontos a gyermekek lazítása, más területek igénybevételével.

 

GAZDAGÍTÁS, GYORSÍTÁS, DIFFERENCIÁLÁS

Gazdagítás „dúsítás”: Tartalmi szempontból a meglévő ismeretek, képességek további fejlesztése, amely felülemelkedik a csoportszobai ismereteken. Passow 1958-ban négy fajtáját különítette el a gazdagításnak:
-tartalmi gazdagítás, feldolgozási képességek gazdagítása, mélységben történő gazdagítás, tempóban történő gazdagítás
Mind a négy fajtának fontos szerepe van a tehetséggondozásban, de arra kell törekedni, hogy minőségében legyen tartalmas a fejlesztés.
Gyorsítás: A Passow által kidolgozott rendszerben már megjelent a „tempóban történő” gazdagítás, amelynek a lényege, hogy a gyerekek gyorsabban, több információt tudjanak feldolgozni.  Ez azért fontos, mert a tehetséges gyerekek gyorsabban képesek fejlődni a társaiktól, ezért számukra biztosítani kell az egyéni fejlődést, a gyorsabb tempóban való haladást.
Differenciálás: A differenciálás alapvető aspektusa a tehetséggondozásnak. A tehetséges gyerekeknek az átlagtól magasabb szintű igényei vannak. Ezen igények biztosítása a feladatunk, úgy, hogy minden gyerek a képességeinek, adottságainak megfelelő mértékben tudjon fejlődni.